Mióta ilyen hideg idő van, de leginkább azóta hogy pár héttel ezelőtt meghúzódott a térdem, inkább preferálom a buszozást mint a gyaloglást. A Victoria Stationnél szállok föl mindig, amiről azt kell tudni, hogy London egyik, ha nem a legforgalmasabb vasút-és metróállomása és buszpályaudvar is egyben. Ezzel csak a reggeli embermenyiséget akartam érzékeltetni.
Ezárt történt, hogy első alkalommal, amikor félig kómásan a buszmegállóhoz értem, nem kicsit meglepődtem a nyugodtan, libasorban álló embereken. Itt ugyanis érkezési sorrendben lehet fölszállni a buszra, a tömeg tényleg türelmesen vár amíg sorra kerül - senki nem tolakszik, hanem mindenki elbattyog az akár a 20 méterre lévő sor végére is. Valahol az emlékeim mélyén felmerengett a Mars tér és az ottani pénteki mészárszék, amikor egyesek csak úgy élvezetből jól megtolták a tömeg hátulját, hadd lapuljunk. Az is igaz, hogy először értetlenkedtem egy sort, mert az angolokat lehet néha bamba birkáknak titulálni akik az ellenkezés legkisebb jele nélkül mindig azt csinálják amit a rendszer előír, de a második napon rájöttem hogy ez így tényleg sokkal gyorsabb, hatékonyabb módszer.
Annyit tennék még hozzá a történethez, hogy azért itt sem mindenhol van így, bár összességében sokkal érzékenyebbek/fogékonyabbak az angolok az érkezési sorrenddel kapcsolatban, mint mi magyarok. :) És az sem elhanyagolandó tény - még mielőtt valaki elkezdi hogy lám - lám, mi miért nem tudunk így viselkedni - hogy itt egy személy csak a felszállókat koordinálja, tehát egy ember csak azért kap fizetést, hogy a busz ajtaja mellett álljon, és a tudatlanokat a sor végére küldje vagy az értetlenkedő turistákat útba igazítsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése